Ezt sosem felejtjük el …. 4.c
Ezt sosem felejtjük el ….
A 4. évfolyam számunkra a meglepetések éve volt. Tanítóink sok érdekes programot szerveztek számunkra eddig is, s azt hittük a budapesti kirándulást nem lehet felülmúlni. Tévedtünk. A legnagyobb meglepetés még hátra volt! Timi néni és Kriszti néni megpályáztak a zánkai Erzsébet-táborban egy 3 napos kirándulást, melyet meg is nyertünk!
Izgatottan készülődtünk az ottalvós kirándulásra. Előtte megbeszéltük, hogy milyen programokon szeretnénk részt venni, ki kivel alszik egy szobában, melyik ágyon, ki milyen játékot hoz magával, és milyen menő ruhákat viszünk magunkkal.
Május utolsó napján, reggel fél 10-kor felszálltunk a Veszprémbe tartó buszra, és belevágtunk a nagy kalandba! A járat pont a tábor bejárata előtt tett le bennünket, így néhány perc múlva már a bejelentkezést intéztük. Ezt követően hivatalosan is táborlakók lettünk, s ezt kihasználva elfogyasztottuk ebédünket a Narancs Étteremben. Mire jóllaktunk, a bőröndjeink is megérkeztek, s beköltöztünk a szállásunkra. Nem győztünk csodálkozni az ízlésesen felújított éttermen, a szép szobákon és a rengeteg szabadidős elfoglaltságot biztosító közösségi tereken.
Be is mentünk az egyik hatalmas épületbe, ahol éppen hangszereket mutattak be, mi több, mi magunk is kipróbálhattuk azokat. A 25 kisgyerek azonnal DJ-vé, dobossá, gitárossá, zongoristává, énekessé vált. Zenei tagozatos osztályként valóban szeretjük a zenét, de ez minden képzeletünket felülmúlta. Hasonló élményt nyújtott a cirkuszi előadás is. Megbeszéltük, hogy többen is voltunk már cirkuszban, de ilyen érdekes, pörgős, zenés előadást még egyikünk se látott. Kicsit fáradtan mentünk vissza a szállásunkra feltöltődni, hiszen vacsora után a Children of Distance együttes koncertjére voltunk hivatalosak. Az ott eltöltött egy órát nagyon nehéz lenne pár szóban leírni, ezért csak annyit mondunk, fantasztikus volt! (Még dedikált képet is sikerült szereznünk!) Szobáinkban még sokáig beszélgettünk élményeinkről. A késői időpont sem riasztott vissza néhányunkat attól, hogy közösen társasozzunk, kártyázzunk. Az anyukák szerepét a tanító nénik vették át és szobáról szobára járva betakargattak bennünket, majd leoltották a villanyt.
Nagyon gyorsan reggel lett, de mi annyira vártuk az aznapi programokat, hogy rendkívül gyorsan pakoltuk össze szobáinkat, készítettük össze hátitáskánkat, és sorakoztunk is már az induláshoz. Reggeli után egy bogár show-ra mentünk, ahol különböző bogarakkal ismerkedhettünk meg. Kézbe is vehettük a csótányokat, a bot-, vándorlólevél-, koronás levéllábú sáskákat. A madárpókot és vedléseit valamint a skorpiót csak üvegen keresztül néztük meg. A program után a dottó megállójához elsétáltunk, mert azzal jutottunk le a kikötőbe, ahol egy hajó várt bennünket. Ennek a fedélzetéről csodálhattuk meg verőfényes napsütésben a Balatont. A visszautat is dottóval tettük meg. Ebéd után a középkori csatajátékokkal ismerkedhettünk, majd szemügyre vettük a Haditechnikai Parkot is. A délután hátralévő részét szabadon oszthattuk be. Volt aki pihent, sétált, vásárolt, a fiúk fociztak. A nap zárásaként a tábor területén lévő diszkóba mentünk. Hatalmasat buliztunk! Együtt énekeltünk és táncoltunk a TESÓ-kal és a táborban lévő közel 2200 gyerekkel. Ezen az estén nem kellett bennünk győzködni arról, hogy ideje ágyba bújni.
A harmadik nap reggelén már nem voltunk olyan fürgék, hiszen tudtuk, hogy reggeli után el kell hagynunk a tábort. Minden percét igyekeztünk kiélvezni. Pakolás után még csocsóztunk egyet utoljára. 11 óra körül a szülők izgatottan vártak bennünket a tábor parkolójában, és elindultunk hazafelé.
Felejthetetlen 3 napot töltöttünk Zánkán! Így néhány nap távlatából is boldogan és mosolyogva gondolunk vissza erre az időszakra. Sajnos tudjuk, hogy búcsúznunk kell tanítóinktól, de nagyon szeretnénk, ha lenne még lehetőségünk velük együtt visszamenni a táborba! Köszönjük ezt az életre szóló élményt is!
A 4.c osztály tanulói
