Ady Endre (1877-1919) műveiből rendeztek városi, városkörnyéki versmondó versenyt hétfőn a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában.
A könyvtár már hosszú évtizedek óta szervezi a Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolával együttműködve az Ady szavalóversenyt. Az idei vetélkedésről Tóth Renáta, a megyei könyvtár igazgatója tájékoztatta lapunkat.
A zsűri elnöke idén Kereki Judit a József Attila Városi Tagkönyvtár olvasószolgálati csoportvezetője, könyvtáros volt, aki D. Varga Ádám a Hevei Sándor Színház színművészével és dr. Gyenes Imrével, a Deák+kert szerkesztőjével, irodalmi munkatársával vállalkozott a bírálatra.
Minden évben, amikor eljön a november, és közeledik a költő születésnapja november 22-e, kezdetét veszik az Ady hetek, ehhez az ünnepi programsorozathoz kapcsolódik a könyvtár is. Emlékezünk, szavalunk, beszélgetünk Adyról. Felidézzük, hogy hol született, hova járt iskolába, ki volt a legjobb barátja, mi tette boldoggá, mi bántotta, és hogyan hatott rá a környezete, az emberek, akik körülvették és költészete milyen hatással volt a magyar vers és irodalomtörténetre, és a költő versei reflektorfénybe kerülnek, kibújnak a verseskötetek lapjairól, könyvespolcok árnyékából. Diákok szavalnak, így ifjak adják tovább Ady Endre versüzeneteit. Közösség teremtődik, a szavalóversenyen mindenkit összeköt Ady Endre lírája, az Érmindszenten született, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének emlékezete. Aki kétségtelenül a magyar irodalom egyik legtehetségesebb és legeredetibb alakja, sokak számára a nagybetűs Költő. Verseivel kitörölhetetlenül belevéste magát a magyar irodalomtörténetbe. Az emlékezés hagyományát tovább őrizve ne felejtsük el, hogy Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek. És a mai szavalóverseny is képviseli Ady egyik üzenetét: Ifjú szivekben élek s mindig tovább…
A zalaegerszegi versenyre idén 25 diák jelentkezett a város és városkörnyék iskoláiból, például Salomvár, Söjtör, Csonkahegyhát diákjai is képviseltették magukat. A kötelező költemény ebben az évben az El a faluból, az Ifjúság babonás hitével és Az élet című Ady-vers volt.
A megmérettetésen a következő eredmények születtek:
5-6. évfolyam:
Különdíj: Kostrigina Mariia
I. helyezett: Kostrigina Mariia
II. helyezett: Major Sámuel
III. helyezett: Takács Márton
7-8. évfolyam
Különdíj: Szabó Panna
I. helyezett: Vaspöri Lara
II. helyezett: Novák Olivér
III. helyezett: Szabó Panna
9. évfolyam
Különdíj: Drózd Emília
I. helyezett: Horváth Luca
II. helyezett: Drózd Emília
III. helyezett: Papirnyy Oleksandr
A kötelező versek:
El a faluból
A kis harang a régi,
Mely belezúg a csöndbe,
A szürkeség a régi,
Fölévirít a tavasz.
Minden, minden a régi,
De én hol élek, járok?
Nem voltam ilyen messze,
Nem voltam soha, soha.
Belehalok, ha mondják,
Hogy én itt szálltam útra,
Megtagadom a csókot,
Amely útra indított.
Én a bolondos zajnak,
Én a cifra Városnak
Vagyok a kóbor lelke,
Ne gyalázz meg hát, falu.
Óh, kapj fel innen,
Város, Ragadj el innen,
Város: Kik messze kiröpültek,
Sohse térjenek haza.
IFJÚSÁG BABONÁS HITÉVEL
Szépen és bölcsen (bevalljam?) koldusul
Makacs húzással húzom az életet
S vajon szabad volna-e halnom
És most meghalni szabadna éppen?
Látom a fajtám bárgyúul, emberül
S én ráütöttem és féltem magamat:
Mégis talán hátha külömbnek
Lehet az egy s elszántabb – a soknál
S mégis talán ha nehéz béklyók alatt,
Jó megmondani, amit ma csak lehet:
Magam s fajtám jobban szerettem
Száz hazafias vigadozónál.
Száz tromffal jöhet ez a veszett világ,
Veszhet s nevethet vén szemeim előtt
Ifjúság babonás hitével
Hinni fogok, mégis hinni – bennünk.
Az élet
Az élet a zsibárusok világa,
Egy hangos vásár, melynek vége nincs.
Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,
Megvehető akármi ritka kincs.
Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak
Kufár lélekkel hasznot, üzletet;
Itt alkusznak, amott már áll a vásár,
A jelszó mindig: eladok, veszek!…
Raktárra hordják mindenik portékát,
Eladó minden, hogyha van vevő:
Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,
Rajongás, hit, eszmény és szerető.
Aki bolond, holmiját olcsón adja,
Az okos mindig többet nyer vele,
A jelszó: egymást túl kell licitálni,
Ádáz versennyel egymást verve le!
A szív az üzlet leghitványabb tárgya
S eladják mégis minden szent hevét.
Akad vevő rá, egymást licitálja,
Hogy a holmit atomként szedje szét.
Folyik a vásár harsogó zsivajban,
Az egyik kínál, másik meg veszen,
Csak néhol egy-egy végképpen kiárult,
Kifosztott lélek zokog csendesen.
Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,
Bolondok bizton, balgák szerfelett,
Eddig az ő példájukat követtem,
Ezután én is másképpen teszek,
Lelkem, szivem kitárom a piacra,
Túladok én is minden kincsemen…
…De nincs erőm íly nyomorulttá válni,
Óh, nincs erőm, én édes Istenem!…
Forrás:
A teljes cikk a linkre kattintva olvasható!
