Március 15. – ünnepi megemlékezés a forradalom 167. évfordulóján

„Bizony mondom, hogy győz most a magyar,

Habár ég s föld ellenkezőt akar!

Azért nem győzött eddig is e hon,

Mert sohasem volt egy akaraton;

Most egy a lélek, egy a szív, a kar…

Mikor győznél, ha most sem, oh magyar?”

(Petőfi Sándor)

Veressné Medics Ágnes tanárnő az aulában hangulatos élőképpel, a Pilvax kávéházzal és korabeli jelmezekkel ábrázolta Petőfi korát.

Az ünnepség kezdetén az énekkarral közösen elénekeltük a Himnuszt- vezényelt Perlakiné Vigh Valéria tanárnő.  Kalamár Jázmin, gimnáziumi tanuló összefoglalta a legfontosabb történelmi eseményeket, amelyek a forradalom kitöréséhez vezettek.

A továbbiakban jeleneteket villantottunk fel a nevezetes nap eseményeiről: a Nemzeti dal és a 12 pont hangzott el, s ezekből a 7.b-s fiúk „frissen nyomtatott” példányokat osztottak szét a közönségnek.  A Nemzeti dalt Ágh László 7.b-s tanuló mondta el, a  vers refrénjét szinte mindenki együtt szavalta vele.  A nemzetőrség megalakulását jelképezte a 3., a 6. és 7. osztályosok tánca, amelynek koreográfiáját Stefán Gábor tanár úr készítette.  A közönség tapssal jutalmazta a táncosok nívós produkcióját.  A negyedikesek nemzeti színű zászlókat készítettek, s integettek a távozó „huszároknak”.

A tánc után az énekkar előadásában a Nemzetőr- dal következett, majd Mészáros Alíz Alexa , 7.c osztályos tanuló Petőfi Sándor versét mondta el. 

Ünnepélyünk befejezéseként a Szózat hangzott el.

Köszönet az ünnepség sikeréhez hozzájáruló kollégáknak és a műsorban szereplő gyerekeknek!

 Borsosné Varga Ágnes, humán munkaközösség-vezető